Karmok és a Denevér

*Vix az hitte, A Mária teréziás történet jóval ismertebb, s nem szorul magyarázatra, ám Gabe visszakérdzeését hallva rá kell jönnie, hogy tévedett. El is pirul kissé, mikor választ kér tőlle a srác.*
- Háát ööö. A rossznyelvek szerint... nem enyhe zoofilia befigyelt nála. Szerette a lovászokat.. És a lovakat.
*A lány arcára elégedett rókavigyor kúszik, látva, hogy nem lett megtépve a grabanca a spontán szóviccért. Ám a Szmöre megszólításra felkapja a fejét.*
- Szmöree? - *grimaszol berzenkedve. *- Maradjunk a Vixennél, ha kérhetem. - *mondja, majd kíváncsian figyeli a teleportáló, falon átsétáló és egyéb szerzeteket. A goth csajszi sem kerüli el a foygelmét. ~ Nocsak.. fajtárs! Bár elég mufurc...~ gondolja, majd megfigyeléséből Gabriel zökkenti ki, s ezekután engedelmesen követi a srácot.
Mikor a profhoz és Ciklonhoz érnek, Vixi elkapja Gabriel pillantását, és gondolatban megereszt egy morcos fújást a nő felé. Ezután végighallgatja a Professzor áradozását az Ororo nevű nőről, s hozzáállása ellenére udvarias, érdklődő hangon szólal meg.*
- Együtt vannak? - *kérdi kíváncsiskodva, amolyan terepszemleként. Mer tnem tartaná meglepőnek, ha ez lenne a helyzet,már csak az ugrásra kész hozzáállást látva sem, amellyel Gabriel a nő segítségére sietett. *
- Nagyvonalakban, valóban. A sulit a felnőttek és a maga mentális képességei védik, ez egyfajta kollégium rejtőzködő mutánsoknak, de a közeli High-ba kell bejárni és mutánsmentes viselkedést meg jókislányságot várnak el. - *sorolja a lány, amit megjegyzett.* - Koszt-kvártély elméletileg ingyen, cserébe maga a főnök. Kihagytam valamit? - kérdezi még Vix, s hangja semleges, szinte közömbös. Majd várja a válaszokat.*

*Vix elvigyorodik, látva Gabe reakcióját.*
- Én sem tudom, hogy sikerülne, ez csak egy pletyka. De annak vaskos...- bólint a lány, majd a kérdésre, hogy ha Gabe alakváltóval henteregne, az zoofiliának számítana-e, vállat ránt. (rántott váll, nyamnyam. Bevállalod?) *
- Csak ha állatalakban teszed vele.
*Később csodálkozva fordul a srác felé, hallva, hogy kire is vonatkozik a Szmöre elnevezés.*
- Jaaah, bocs! - *hangzik a megvilágosodás hangja, majd mosolyogva folytatja.*
- Igazából.. Még nem mutatkoztam be: An..- *megakad egy félpillanatra, majd erdeti nevével fejezi be. - ette Cooper. Vix, Vixi, Vixen...de a Kisvukkra is hallgatok, pláne, ha hotdog van nálad.

*A prof válaszát Vix nyugtázza.*
- Akkor jó. - *Hogy akkor rossz lett volna-e, ha Karom foglalt, abba a gondolatba nem megy bele. De tény, hogy jó stílusa van a srácnak... A pénzre ne legyen gondod mondatra felvonja a szemöldökét, majd úgy dönt, nem kell tudnia, honnan fedezik majd a költséges ízlését, ez legyen a profék gondja. Ha ennyire vigyázni akarnak a bundájára, hát egészségükre, ő csak örülni tud neki. Mindezek után még bólint, majd elköszön, s persze meglepett arrcot vág a falon átkúszó lányzó láttán.*
- Hűha, jó kis trükk. - állapítja meg elismerően, s közelebb lép a kiscsajhoz. - Hejhó!- üdvözli, majd várja, hogy emgtudja a lány nevét.*

*Vixen felkuncog, ahogy a kis kerge lányzó Hello- Kittyzik...Kár, ha előbb tudja a nevét, akkor ő maga süti el ezt a -minden bizonnyal már olcsó - poént. A prof bemutatja Anettet, ső, bár filózik kicsit azon, hogy kijavítsa Anne-re, végül nem teszi. Az itteniek szájából valahogy nem hangzik olyan szörnyen ez a szülei által Vixennel úgy megutáltatott név.
Mikor Kitty átsuhan a fallon, Vix eg ypillanatig értetlenül mered rá, s mikor a lányka kinyitja az ajtót, és teljes zavarban ácsorog és szabadkozik, vukkunk teli szájjal felkacag.*
- Szeretnék én így elfelejtkezni a korlátaimról! - vigyorog elismerően, s mikor elhalad Kitty mellett, barátian hátbaveregeti. Az ezt követő kérdéseken csak a szemét forgatja, majd türelmesen válaszolgat.*
- Nem, még csak ismerkedem a hellyel. Gabriel ragadott grabancon és hozott ide, és először a Profhoz mentünk, szóval fogalmam sincs, mi merre van.
Ahogy elhaladnak a kertecske előtt, Vix bekukkant, s a fenyőhöz szokott orra jólesően szimatolja a benti esős illatokat, s magában megjegyzi az ide vezető utat. Biztos, hogy be fog majd surranni, ha alkalma adódik rá.
Ahogy tovább haladnak, s a lányzó megmutatja neki az első szobát, bepillant, és elismerően bólogat.*
- Eejha, takaros! - *dicséri, majd halva Kitty kérdését, a fejét rázza. *-Neem, nem, azt hiszem, ez bőven jó nekem - *mosolyog Árnymacskára, s körbejárja a szobát. Ha a lányka követi, akkor hallhatja, ahogy Vix a tükrös pipereasztalkát méltatja. A másik, ami nagyon kivívja az elismerését, az a fürdőszoba és kádja, Kitty láthatja, hogy az új lányt igencsak meggyőzte a berendezés a maradásról.*

*Vix meglepetten ráncolja ahomlokát a lányka kérdésére.*
- Mi? Hogy? - kérdi hökkenten, majd hanyagul folytatja, miután feleszmél* - Ugyan, mirt tette volna? -*hárítja a kérdést, majd később hallva Kitty áradozását, ismét csak szemöldökráncolásra futja tőle.*
- Hogy MEVAN? Acéloszlopot?? -*megrázza a fejét hitetlenkedve, majd kicsit támadóbb stratégiát választ a pasitéma elkerülésére*.- És különben is, miért nem csapsz le rá, vadászod be őt Te, ha így odavagy érte? - *kérdi zavartan, értetlenkedve Árnymacskát.
A lány további történetére figyel, hiába nézelődik közben a szobában is. ~ No igen, nem mindegy, hogy őt érzi a természetben, vagy a természetet érzi Benne~. gondolja kissé 18karikásan, de csak bólogat, hogy érti.*
- A Hold tényleg szép dolog, bár én a csillagokat is szeretném, ha ezektől az átkozott utcai lámpáktól lehetne látni belőlük bármit is. - morgolódik, majd árnymacska elpirulós szabadkozásán felkuncog.*
- Tényleg filóztam ezen a válaszon, de ott a pont. Azért a lámpát és a törölközőt ne kezdd el bemutatni nekem, jó? -* kéri vigyorogva, majd folytatja*- De ne aggódj,fel nem tűnt volna, ha nem mutatod. Egyelőre ugyanis csak a üggönyökkel szemztem. Szépek nagyon, tetszik az esésük. - *dicséri a lágyan libbenő anyagot, s őszintén beszél, nem gúnyolódik.*
- Nincs takarodó? Hahááj, Hawaii!- örül meg Vix a hírnek, s a medence hírét is elraktározza magában. Neem is rossz ötlet. Vajon mit szólnának a bentlakók, ha egy medencésbulin közéjük ugrana egy róka? Vix ajkára gonoszkás, sunyi vigyor kúszik, majd Kitty sikkantására összerezzen, s felkapja a fejét. Azután pedig megpróbálja beazonosítani a különös, édeskés illatot, majd az elé tartott kisjószágot. A róka ösztönös kíváncsisága és óvatossága az ember meglepődésével párosul vix esetében, így nem meglepő, hogy lassan óvakodik közelebb, tágra nyílt szemekkel, s halkan szimatolva.
- Pracli?. kérdi hitetlenkedve, majd lmosolyodik. - Oookééé...Mi ez a kegyetlenül jópofa kis vakarék? - kérdi lassan, mint aki nem tudja, hogy felnevessen és összeölelgesse a kis vackort, vagy grabancánál megragadva a feje fölé emelje, s úgy szemlélje, szigorúan megfigyelési szándékkal.*

*Vix elraktározza magában Kitty válaszát, már ami a Gabrielre való pályázást illeti, majd figyelmesen, későb bkissé elhűlve hallgatja a beszámolót Magnetóról és az összecsapásról. A férfi nevét hallva, azaz a kitalálod kezdetű mondatra azonban csakazért is belekotyog, amolyan szemtelen-róka módjára.*
- Micsoda? mágneses viharban kering az áramfejlesztő körül? - *kérdi gúnyosan, majd amikor Kitty hozzáteszi, hogy mágneses ereje van, Vix bocsánatkérően, somolyogva válaszol:* - Az lett volna a második tippem.- szélesedik a vigyora, csak hogy azonnal le is fagyjon orcájáról, hallva a folytatást. *
- Azt.. a büdös... mágnestetvet...- *közli lassan, döbbenten, majd megrázza a fejét.* - És a fájdalomküszöb? Gabrielnek az sincsen? vagyishogy.. hogy a francba bírta ki? Mert azt értem, hogy túléli, naná...de ép ésszel?!- A Kisvukkjól hallhatóan kissé fennakadt a témán.

Ezt a döbbenetet körülbelül Pracli megjelenésekor sikerül elengednie végül,ahogy figyelme a kisjószág felé fordul, majd óvatosan megszagoltatja vele a kezét.*
- Szervusz Pracli. Én Vix vagyok, bár ez neked oly mindegy. Na. láttál-e már rókát, vagy neked is új ez az ismerkedősdi? - kezd el össze-vissza gügyögni a kis jószágnak, kittyról szinte teljesen elfelejtkezve, miközben tenyerét nyújtja Pracli felé, s várja a reakciót, és erősen reméli, hogy Scott és az ő szaga annyira különbözik egymástól, hogy még véletlenül sem keverheti össze a kettőt a vadárgörke.*

*Kitty megjegyzésére önkéntelen, prüszkölésszerű nevetés bukik ki Vixenből.*
- Fél _fallal_!-* ismétli a marha mókás kifejezést, s a fejét csóválja hozzá, ám ezután figyelmesen hallgatja a nevére rászolgáló Árnymacskát.
~Szóval még a falnak is füle van... aki Kittyregeti a szennyest?~ jegyzi meg gondolatban, majd később hangosan is megemlíti ugyanezen szavakat. Ám egyelőre még hallgatja a lány meséjét, s előbb a parkűrre csillan fel a szeme, s arra is kommentel.*
- Hűha, azt viszont nagyon megnézném! *Lelkesedik a rókalány, s ha nem emberi alakjában lenne, erőteljesen csóválná a farkát.*
- Meeg is értem, Tüneményes kis dög! - feleli mosolyogva a görényke fújása után. Látva, hogy a jószágnak nincs kifogása ellene, őt, még az ujját is megnyalogatja, majd Kitty is megerősíti, hogy Pracli kedveli őt, elfogadja a felé nyújtott kisállatot. Elmosolyodik, ahogy kezében tarrtja az apróságot, s érzi annak szapora szíverését. Azt persze tudja, hogy a kisebb állatoknak szaporább a pulzusa, így nem lepődik meg. Mégis, különös érzés ilyen közel lenni egy állatkához, amelyik kivételesen nem préda, s még él is.
és iTT mondja ki korábban félrerakott gondolatát.*
- Nem szoktak haragudni rád, amiért ilyesmi, személyes dolgokat megosztasz mással? Nem morcosak rád a fülelés miatt? vagy inkább falazik mindenki? - *próbálja meg mosolyogva felmérni a többiek hozzáállását, no meg azt, hogy mi az átlag, mihez kell majd igazodnia, vagy szándékosan ellentmondania.
Ahogy a kis görény nekiáll ficeregni, Vix aggódva próbálja visszatartani, ám nem mer túl erősen ráfogni az apróságra, így Pracli hamar meglóg, csak hogy a rókalány göcögő kuncogásától kísérve tényleg eljusson a nyakig. Ahol azonban Vix megmerevedik, s mozdulni sem mer, nehogy lelökje magáról a görényt. Segítségkérően pislog Kittyre, hogy most mi tévő legyen? **

*Vix elismerő hümmögésel hallgatja Kitty beszámolóját Gab mozgásáról, és széles vigyor szeli át a képét, amikor elkapja a kiscsaj pirulását. ~Ahhoz képest, hogy pasija van, elég szépen áradozik...~ állapítja meg magában a rókalány, majd sunyi vigyorral meg is jegyzi.*
- Eeej-eeejj, de szééép szííííned lett.. csak nem valami kellemes gondolat vagy.. következtetééés? - kérdi lustán elnyújtott magánhangzókkal, majd ha Kitty nem felelne, csak vállat von. *- Akárhogy is.. meeegérne egy-két pillantást, ahogy akrobatázik...
*Mikor Praclit kell leműteni anyakából, é kitty segít neki, Vixen hálásan mosolyogva köszöni meg minfdezt.*
- Köszi.. Hirtelen nem tudtam, mije hol van, gondban lettem volna a levételével. De ól van, vidd csak. Nehogy elkóboroljon megint. - mondja Vix, s hangja, aárcsak tkeintete és arca, mosolygós, ahogy a kis dögre gondol. Igencsak megtetszett neki a kerekfülű, mézíllatú jószág. Arra, hogy Kitty nem szokott hallgatózni, csak elfogadóan bólint.
Mikor Kitty visszajön és a csapatgyakorlatok színhelyéről kezd el magyarázni, Vix összeránolja a szemöldökét, de látva és hallva a kiscsaj egyre kómásabb stílusát, inkább nem kérdez rá. Egyrészt, majd megnézi magának a helyet kérdések nélkül.. másrészt, ha mégis kérdése lenne, mert megjönne a jobibk esze, akkor meg ráér holnapig.*
- oookay.. Akkor jóccakásost neked, én meg szerintem betámadom a hűtőt.- köszön el, s mikor kitty távozott, valóban így tesz. Igen ám, de úgy dönt, szó szerint veszi a körbeszaglászást, és inkább rókaaalakban tezsi meg az utat.*

*Vix csendesen szimatolja a hűtő felhozatalát. Máskor talán megérezné az idegen szagot és ugyebár a jelenlétet, de így, hogy érthető módon mással van elfoglalva, nem kicsit éri meglepetésként a megszólaló hang. Szájából riadtan ejti ki a kiszemelt rúdkolbászt, s furcsa csiripelés és kvaffogás keverékére emlékeztető hangot hallatva farolt ki a hűtőből, s tolatott be a közeli asztal alá. Azután hallva a foyltatást, a segítségfelajánlást, gyanakvón méregeti az idegen, kék szőrgombócot a plafonon, majd odaront a kolbászhoz, s visszahúzza magával az asztal alá, bár már csak félig takarja a bútor, pillantása immár kevesebb riadalmat tükröz, sokkal inkább értetlenkedést, majd az is átvált töprengéssbe, s a lány hamarosan átváltozik fél-ember, fél-róka alakba, s megigazítja a mindig magán hordott kendőt, hogy kebleit takarja az anyag. Azután végre válaszol, s felemelkedk, egyik kezében a húst ritmusra lóbálva, másikkal flegmán a csípőjén, megszólal:*
- Tudd meg, öreg, kaját loptam, azért roppan itt a zár,
hittem, léptem halk, osontam, mégis árulóm lett itt a zár
Éhes vagyok, zavar tán?
*Beletelt egy kis időbe, mire beazonosította ahozászólót, majd a kérdést, leküzdötte ösztönös menekülhetnékjét, és persze kifundálta a választ.Akárhoyg is, a végén csak összehozta, s most az utolsó kérdést hanyagul és magabiztosan teszi fel.*

*A Kisvukk meglepődésében valóban közrejátszott a kékség csendes, szinte már sztoikus kis fajtaelemzése és leírása.
Majd az átalakulást és választ követően Vix elvigyorodik a dicséretre, s rövid kis késéssel, de belekezd a folytatásba. Az első sor viszonylag könnyedén jön, a másodiknál egy pillanatra elakad, majd csupán az ütemet hümmögi az utolsó, rövid egységnél. *
- Ragadt bizony, ragadt rám, az volt az én kedvenc órám,
legyen rojtos, szakadt tán, kezembe könyv kellett az órán. - Végül, mielőtt még a kékség megszólalhatna , büszkén vágja ki magát a bezárással.*
- Folytassam-e, még az ódám?- Mindez a ragadós irodalomhoz kapcsolódóan feleli. A bemutatkozásra közelebb óvakodik, majd jobbjából a balba teszi a kolbászt, s óvatosan kezetnyújt. Mikor érzi, hogy a mancsa nincs letörve, megkönnyebbült mosoly suhan át az arcán, majd ez kiszélesedik*
- És akkor ha másnapos a tanár úr, az a a Hankover?- kérdi pofátalanul széles vigyorral, majd biccent.*
- Ann.. vagy Anette Cooper vagyok. És ha megengedi, Wervixen. De a wer-t hanyagolhatjuk, a Vix is megteszi. És mondja.. gyakran "lóg" ki éjszakánként? - kérdi, ismét elsütve egy enyhébb szóviccet.*